Varnus Xavér elárulta, már gyerekként arról álmodott, hogy orgonaművész lesz

Az első olyan születésnapjára készült a művész, amit szeretett édesanyja nélkül töltött.
Hatvanéves lett Varnus Xavér, aki elárulta, a tíz évvel ezelőtti születésnapja sokkal jobban megviselte, mint a mostani. A világhírű orgonaművész, aki jobban szereti, ha egy előadása után ünneplik, úgy döntött, a hatvanadikra koccint egyet pár száz jó barátjával.

– Boldog születésnapot! Ez a szám sokaknak szokott fájni... Ön mit érez?

– Engem az ötven jobban megrázott, azóta már úgy állok hozzá, hogy a B oldalon vagyok. Mondjuk éjjel majdnem nem lett B oldal sem…

– Mi történt?

– A nagy sikerű mezőlaki koncertről visszaérve, Budapestre egy hegedűművész barátommal beültünk még egy italra, majd a helyről távozóban kis híján elütött egy biciklis futár. Bár nem sérültem meg, mert sikerült elugranom, de meglökött, majd – ami a legszürreálisabb volt az egészben – még neki állt feljebb. Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna tőlünk, egy haverjával még ő veszekedett velünk, ami miatt viszont végül rendőrt hívtunk.
– Lett is belőle ügy?

– Sajnos nem, mert ugyan a rendőr nekünk adott igazat, nem tudnak mit tenni, mert nem történt sérülés… Ilyen a magyar jogrendszer.

– Beszéljük vidámabb dolgokról. Jól tudom, hogy egy több száz fős bulin ünnepel?

Szülinapi buliján kapott magáról egy festményt is / Fotó: Pozsonyi Zita

– Ez azért nem egy klasszikus buli. Egyszerűen az történik, hogy annyi barátom van, akik szerettek volna köszönteni, de arra nem tudtam volna időt szakítani, hogy mindenkivel egyenként leüljek kávézni, így egy számomra fontos helyszínre, Kőbányára hívtam őket. Közel háromszáz embert.
– Miért fontos ez a helyszín?

– Az étterem, ahol találkozunk, korábban a kőbányai úttörőház épülete volt, engem is itt avattak fel az 5375-ös számú Münnich Ferenc úttörőcsapat tagjának, de később apámnak nagyon sok kiállítása volt itt. Az épület mellett volt az általános iskolám, ahol a 2-es teremben lambériára rajzolva az orgona hangszíneit és neveit, majd az előtte lévő padon játszottam órák alatt, végigálmodozva az egész napot arról, hogy orgonista vagyok.
Bővebben a Blikk oldalán olvashatnak