Bodrogi Gyuláról kevesen tudják, hogy matematika-fizika szakos tanár, mégis a színművészetet választotta.

Annak ellenére sem, hogy többször is nagyon csábító ajánlatot kapott.

A kilencven esztendős színész így emlékszik vissza az esetre: „Egyszer odajött hozzánk egy kétméteres alak. Ő volt a piacon a rakodók főnöke. Te művészkém: mennyit kaptok ti a filmezéssel egy napra? Mondtam neki, hogy 140 forintot. Mire ő azt mondta: én adok nektek 280-at, gyertek át dolgozni hozzám. Gondolom nagyon tetszett neki az a lendület, amivel hordtuk a csirkés ládákat.”

Amikor a Hattyúdalban kapott főszerepet 1963-ban, Budapesten maradhatott. Ekkor még nem volt természetes, hogy a Színművészeti Főiskolán diplomázó fiatalok fővárosi színházban kapnak szerződést. Általában 2-3 évre kötelezően vidékre kellett szerződniük. Bodroginak szerencséje volt, méghozzá felesége miatt.

„Mivel Törőcsik Mari volt a feleségem, és őt a Nemzeti Színház szerződtette, nekem is megengedték, hogy itt a külvárosban, Pesten maradjak.” - mesélte el a színész az ATV Heti Naplónak.

Forrás: Blikk Rúzs