Lengyel magángyűjteményből vásárolta meg Pákh Imre műgyűjtő a Húsvéti locsolkodás című festményt, melyet kedden állítottak ki az Esterházy-palotában látható Munkácsy-kiállításon.

Munkácsy egyik legkorábbi nagyméretű népéletképét 1865-ben festette meg Bécsben, amikor fél évig a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt. Munkácsy a bécsi tartózkodása idején sajátította el tökéletesen Karl Rahl (1812–1865) festőművész jellegzetes alapozási, festési és kompozíciós technikáját, amelyet ezen a képen is alkalmazott.

A festmény egy gémeskút körül játszódó, mozgalmas jelenetet ábrázol. Az ifjú művész e festményén az erőteljes, drámai kompozícióval már túllépett a biedermeier népéletképek szokásos színes, kedélyes hangvételén. Munkácsy a maga brutalitásában, nyers valóságában eleveníti meg a húsvéti népszokást, amikor a legények, ha kell, erőszakkal cibálják magukkal a lányokat a kúthoz és öntik őket nyakon hideg vízzel. Ez szokatlan volt a magyar népéletfestészetben.

Értékes művel bővül a Munkácsy-kiállítás ( A TV2 Tények riportja )

„A korabeli kritika is azt rótta fel Munkácsynak, hogy túlzottan heves, brutális a kép. Ezekre a kritikákra a festő azt válaszolta, hogy „ez nem brutalitás, hanem igazság”. Falusi gyerekként Munkácsy átélhette, megtapasztalhatta a falusi mindennapokat, az ünnepeket, és ő a maga igazságában ábrázolta a jelenetet” – hangsúlyozta a festményt bemutatva Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója.

Az Esterházy-palotában látható Munkácsy-képek száma a Húsvéti locsolkodással 66-ra bővült, így a látogatók a kiállításon már 70 alkotásban gyönyörködhetnek.
A tárlat március 13-ig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg, akár tárlatvezetés keretében, szakértők kalauzolásában.

Forrás:  gyorplusz.hu