• _blank

    Ne habozzon! Rendelje meg Tőlünk családi – céges rendezvényekre, város – falunapokra, fesztiválokra szolgáltatásunkat! Amennyiben meggyőztük, hogy minket válasszon, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot!

  • Ne habozzon! Rendelje meg Tőlünk családi – céges rendezvényekre, város – falunapokra, fesztiválokra szolgáltatásunkat! Amennyiben meggyőztük, hogy minket válasszon, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot!

Több mint 45 éve szórakoztatja a közönséget Csepregi Éva (65), aki a Vasárnapi Blikknek elárulta, emlékeit inkább a szívében őrzi, mint szekrényeket megtöltő relikviákban. Viszont egy társsal szívesen megosztaná ezeket.

Mindig másokat szórakoztat, de milyen az, amikor ön bulizik?

Csepregi Éva: Ritkán történik meg, mert kitáncolom magam a koncertjeinken. Inkább otthon pihenek, olvasok, filmet nézek.

 

Otthon szól zene?
Csepregi: Persze. Minden másnap jön hozzám Ildi, akivel zenére tornázunk. Keveset vagyok otthon, szinte ágyrajáró vagyok. Most kissé nagy is a nyüzsgés, mert éppen csinálják a kertemet, eddig meg a felújítás zajlott.

 

Az jó nagy munka!
Csepregi: Az volt, szinte csontig szétverettem, ajtókat, ablakokat cseréltettem, minden újra lett álmodva a padlótól a plafonig. Volt lakberendezőm, mert ugyan érdekel a kreativitás része, de a vásárlás nem. Ez egy kedves kis lakás, amit trendin rendeztem be. Ami fontos volt, hogy sok tárolóhely legyen.

 

A dalok egy része sok energiát ad Évának

 

Az emlékeknek vagy a ruháknak?
Csepregi: Inkább a ruháknak. Az emlékeket megszűrve hagyom magam körül. A régi menedzserünk, Erdős Péter mindig arra tanított, hogy nem kell tetszelegni, nem kell kitenni az aranylemezeket. Egy-kettő persze kint van, de csakis abban a sarokban, ahol a feng-shui szerint hozza a sikert. A többi megvan a fejemben, megírtam a könyvemben, ráadásul most már az interneten is minden megtalálható.

 

Hány évesen állt színpadra?
Csepregi: Popszínpadon gimnázium első osztályától, de már óvodáskoromban ott voltam a Rózsa Ferenc Kultúrház színpada körül, imádtam az illatát.

 

Sosem volt más opció?
Csepregi: A szüleimnek volt, ők azt szerették volna, ha orvosnak tanulok. Tízéves voltam, amikor a nővérem hozzáment egy dokihoz, innen jött az ötlet, de aztán kiderült, a reál tárgyak nem nekem valók, és a vért sem bírom.


Mikor békültek meg a szülei azzal, hogy énekesnő lett?

Csepregi: Anyám nagyon hamar, ő kereste nekem az első énektanárt, neki köszönhetően kerültem abba a közegbe, ahol végül megismertem a lányokat (Kócbabák – a szerk.). Apám pedig a Ki mit tud? után gyakorlatilag szabad kezet adott.

 

Hogy tudnak ennyi év után még mindig jól együttműködni a zenekar tagjaival?
Csepregi: Most már sokkal jobban működik, mint régen, akkor több volt a konfliktus. Ment a harc, kinek melyik száma kerül a nagylemezre, ki hol áll a színpadon. Ma már a kényelmi dolgokból vannak viták, hogy messze kell utazni, és menjen-e a légkondi.

 

Neoton Familia Sztárjai ( fotó: Csányi István)

 

A „kötelező” slágerek simán kitesznek egy egész koncertet. Hogy tudnak megújulni?
Csepregi: Minden évben változtatunk a sorrenden, kiveszünk, beteszünk dalokat, ráadásul fejlesztjük a fény- és hangtechnikát. Persze mindig felmerül, hogy ezt vagy azt miért nem játsszuk, de kell a változatosság.

 

Új dalok?
Csepregi: A Neoton mindenki szemében retró, a régi dalokat várják tőlünk. A közönség egy része nem is hajlandó elfogadni az új dolgokat.

 

Azt azonban elfogadták, hogy a fia, Dávid lett a dobos, 15 évesen.
Csepregi: Igen, ráadásul az ő személye hozott fiatal rajongókat is. Szeretik őt, bár nem tudom, most hogy lesz tovább, mert lett egy bandája, amellyel egyre sikeresebbek, és lehet, hogy keresnünk kell új dobost.

 

Éva és fia, Dávid ( fotó: Csányi István)

 

 

 

Honnan a szusz a koncertekre?
Csepregi: A dalok egy része sok energiát ad, de persze meg lehet őrizni egyfajta temperamentumot. Amellett, hogy tornázom és vigyázok magamra, arra is kell figyelni, hogy az embernek legyenek olyan időszakai, amikor visszatölti azt, amiből aztán a közönségnek ad. Persze ott van az ember nyakán a kor, amit nem lehet semmissé tenni, de ezek tények. Mostanában elég sokat foglalkozom az idő múlásával, nem kellemes érzés...

 

Hiányzik önnek valami?
Csepregi: Azon nem szabad keseregni, ha valami nincs meg. Meg aztán, akinek van gyereke és tervei, annak az ilyen lelkiállapotokon könnyebb átlendülni. Például úgy, hogy ébren tartja magában a gyereket, a kislányt, mert miatta tudunk még játszani.

 


És milyen az önben élő kis Évike?

Csepregi: Más, mint amilyen régen volt, mert akkor féltem a világtól, az emberektől. A mostani Évike modern felfogású, nyitott, és imádja az embereket.

 

Arra is nyitott lenne, hogy legyen újra társa?
Csepregi: Sok barátom van, tervezgetek utazásokat, de kétségtelen, hogy párkapcsolati síkon még van némi hézag... Az egész életem erről szólt, hogy nem jött össze a fehér ruhás esküvő és ami azzal jár. Mindig a saját lábamon álltam, ami gátat szab az áramlásnak. Nagyon szeretném, ha lenne mellettem valaki, akivel tartalmasan tudunk eltölteni időt, vágyom a lelki összetartozásra. Ám ebben a rohanásban ember legyen a talpán, aki illeszkedik hozzám, és sajnos a szerelmet nem lehet kikövetelni.

 

Forrás: Blikk

 


 

Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Bővebben